A munkafolyamat és az eredmények:

 Feladatom a Magyar Képzőművészeti Egyetem Tihanyi Művésztelepének archív dokumentumainak felkutatása, feldolgozása és egy a művésztelep kialakulásától a napjainkig mutató kronológia elkészítése volt.

A kutatást 2015. október 19-én kezdtük el Komlósi Dóra csoporttársammal, az egyetem könyvtárában, ahol segítségünkre volt a levéltáros, Boda Attila.

Az alapítási okiratokat szerettük volna megtalálni, de nem jártunk sikerrel. A Tihanyi Apátság majorsági együttes területén lévő Művésztelep 1980-as évek dokumentumait tartalmazó első kartonban egy Általános Talajmechanikai Szakvéleményt, egy 1:1000 léptékű Helyszínrajzot, néhány fotót a felújítás előtti állapotokról, a Magyar Képzőművészeti Főiskola Tihanyi Művésztelep villamosenergia ellátásának beruházási programjának éves tervét, valamint a Képzőművészeti Főiskola Tihanyi Művésztelep távbeszélő ellátásának beruházási programtervét találtuk meg.

A következő alkalommal egyedül voltam és azokat a kartonokat néztem át, amik a Művésztelepek dokumentumait tartalmazzák. Ezekben a mappákban 1962. és 1988. között szervezett művésztelepek adatai vannak, főleg az utazás, szállás és étkezés részletei, levelezések az iskola és a tihanyi illetékesek között, illetve a művésztelepet vezető szaktanárok neve és a résztvevő hallgatók listáját tartalmazza.

A későbbiekben sem találtam a kialakulással kapcsolatos dokumentumokat. Somogyi Józsefnek személyes kapcsolatai révén talált a területre és jó politikai és művészi szerepe segítette elő a majorság művészteleppé alakítását. A támogatást a felújításra részben az Országos Műemléki Felügyelőségtől kapta meg a főiskola. Ennek bizonyítéka egy 1974. december 6. keltezésű Somogyi József elvtársnak, a Képzőművészeti Főiskola rektorának címzett levél, melyben Dr. Barcza Géza az Országos Műemléki Felügyelőség Műemlékfelügyeleti Osztály vezetője leírja, hogy támogatni kívánja a Művésztelep felújítását, és a személyes találkozót szorgalmazza.

Domanovszky Endre igazgató 1964-es Határozatát a nyári gyakorlati /művésztelepi/ munkával kapcsolatban illetve egy Házirendet találtam csupán arra vonatkozólag, hogy milyen előírások és szabályok szerint zajlottak a művésztelepek.

Legutóbb a Magyar Tudományos Akadémia budavári kutatóközpontjában, Somogyi József kartotékjában a Veszprémi Napló 1976. szeptember 23. számában találtam egy cikket: Képzőművészeti világhét (fejléc) a Tető alatt / Művésztelep Tihanyban címmel. Leírja a művésztelep adottságait: „hajdani lábas szénaszárító és emeletes birkahodály a Belső-tó partján, meghitt környezetben igazán alkalmas elmélyült művészi alkotó munkára.”. Illetve, hogy milyen fontos mind a Főiskola, mind Tihany és a megye számára az, hogy ne csak egy hónapig tartó időszakra jöjjenek a diákok és meghívott vendégek (tudósok, színészek, stb.), hanem szeretnék, hogy akár fél évekre is beköltözzenek a Művésztelepre, kihasználva az adottságokat az alkotásra és kiépítve a bizalmat a helyiekkel, hogy az elkészült művek később díszei legyenek a községnek.

Az elmúlt két és fél hónapban ezeket az adatokat sikerült feldolgoznom, amihez egy kronológiát is készítettem, amiben kizárólag a Tihanyi Művésztelephez kapcsolódó adatokat tűntettem fel.

A kutatás alatt felmerülő problémák:

- nehezen volt összeegyeztethető az órarendem és a levéltáros munkaideje, ezért ritkábban tudtam a feladatommal foglalkozni

- kevés a rendelkezésre álló anyag és azok sincsenek teljesen rendszerezve

 A források:

Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtár, Levéltár és Művészeti Gyűjtemény

Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézet