munkanapló_Gallai_Alíz

2016. február 25. - Műterep

A muterep.blog egy egyetemi szeminárium keretében folyó kutatás (rész)eredményeit összegzi. A munkanaplók a projekt folyamatát és abban az egyéni munkát mutatják be úgy, hogy az ötletből kiindulva a kutatási módszer kiválasztásának szempontjai és a munkában rejlő nehézségek is kirajzolódjanak. Válaszok helyett kérdések, konklúzió helyett újabb feladatok és felfedezésre váró területek maradtak.

Műkereskedelmi vonatkozások vizsgálata a Tihanyi Művészteleppel kapcsolatban.

A részkutatás alapját két kortárs képzőművészeti „jelenség” szolgáltatta. Egyrészről a fővárosban már évek óta működő, többek között a kortárs képzőművészet népszerűsítését és mecenatúrájának kiépítését is céljaiként felvállaló Kogart egy új, állandó kiállítóhelyet hozott létre Tihanyban 2013-ban. Másrészről a szintén budapesti székhelyű Mono Galéria vezetője, Peleskey Ákos 2011-ben indította be nyári kortárs képzőművészeti fesztiválként az ArtPlaccot. Mindkettő életében meghatározó a műkereskedelmi tevékenység. Tihany, mint helyszín, valamint az esetleges kapcsolatok a művészteleppel indították el a kutatást.

Elsőként a galéria és a fesztivál történetét vizsgáltam meg külön-külön. Mindkettő esetében a következő kérdésekre kerestem válaszokat: Miért pont Tihanyra esett a választás a helyszín tekintetében? Találhatóak-e közös pontok a Kogart és az ArtPlacc törekvéseiben? Körvonalazható-e egy tudatos program, mely Tihanyt és a kortárs képzőművészetet össze kívánja kötni? Ha igen, akkor mennyiben és hogyan illeszkedik ezekbe a célokba a művésztelep?
A kutatás eredményeit összegezve a következőket tartom fontosnak. A Tihany fejlesztéséért Alapítvány 2007-ben kezdte meg működését, Tihany, mint turisztikai központ felvirágoztatásának és megújításának érdekében a csökkenő állami támogatás okozta problémák megoldására. Több grandiózus városfejlesztő programot indított (Legenda projekt 2008). Az egyik alapító Kovács Gábor üzletember, történetesen a Kogart alapítója. Alapgondolatuk szerint Tihany egyetlen fejlődési lehetősége a turizmus, mely közvetlen kapcsolatban áll a kultúrával.[1]

A Kogart Tihany történetének kezdete Kovács Gábor 2003-ban létrehozott művészeti alapítványa. Gyűjteménye a 19-20. század gazdag reprezentációja mellett kortárs, progresszív műalkotásokat is tartalmaz, nemzetközi szintű kortárs gyűjtemény létrehozását tűzve ki céljául. A kortárs művészet hazai és nemzetközi képviseletén, új mecenatúra létrehozásán munkálkodik. A tihanyi kiállítótér létrehozását a vidéki lakosság kultúraigényének, vagy vágyának kielégítése, felkeltése mellett, Tihany, mint a régió kulturális központtá tétele indokolta. Egyúttal méltó helyet biztosítva az alapító Borsos Miklós, tihanyi kötődésű képzőművész gyűjteményének. [2]

Az ArtPlacc főszervezője Peleskey Ákos kortárs művészet műkereskedelmével foglalkozik. Egyrészről az idősebb generáció bejáratott gyűjtőkörére, másrészt a 2008-as válságra hivatkozva tevékenységének irányát a Kogarthoz hasonlóan egy új mecenatúra réteg kiműveléseként határozta meg. Ennek érdekében tartja fontosnak a vidéki közönség kultúraigényének kielégítését, fejlesztését, a kortárs művészet szélesebb befogadói kör számára való hozzáférésének lehetőségét. Ehhez remek helyszínt szolgál a nyaraló közönség, a balatoni városok, élükön Tihannyal. [3]

Közös pontokként kirajzolódtak többek között egy új gyűjtőkör létrehozása a kortárs művészet számára, vidéki kulturális élet felpezsdítése, Tihany, mint a régió kulturális központtá tétele.
A képző művésztelepét mind a Kogart, mind az ArtPlacc említi. Előbbi saját tevékenységének hiánypótló szerepét és egyáltalán létjogosultságát látja igazoltnak azáltal, hogy kiállításai által a fiatal művészpalántáknak, a jövő művészeinek lehetőséget biztosít a művészeti nevelésre a művésztelephez közel. Bár nem igazán lehet a kiállítási program alapján ezt a törekvést alátámasztani. Utóbbi a kezdetektől fogva szoros együttműködést ápol a képzős növendékekkel. (Kikötőplacc’13, ProjektPlacc’14, Tervezőgrafika’15) Sajnálatos módon ezek a projektek hiányosan dokumentáltak.

Az előző kérdésfelvetések csupán egy kiindulási alapot szolgáltattak. A megismert szándékok, indítékok akár vonzóak is lehetnek. A kortárs művészet szélesebb körű terjesztése, a gyűjtési kedv fellendítése, a kultúraigény kielégítése vidéki helyszínen alapvetően szimpatikus gondolatok, eredményességükről különböző információs és művészeti portálok is segítenek tájékozódni. A következő lépés egy gyűjtési folyamat volt, melynek során különböző sajtómegjelenéseket, értékeléseket, híradásokat, riportokat kerestem, melyek kapcsolódnak a szereplőkhöz, akár a Kogarthoz, az ArtPlacchoz, néha magához Tihanyhoz. Ezek elolvasása után a következő megállapításokat szeretném levonni: A Kogart és az ArtPlacc megjelenését és szándékait is szívesen fogadták. Eredményességükről azonban különböző vélemények születtek. A galéria ugyan roppant igényes, érdekes, de újdonságérték nélküli kiállításaikról kedves beszámolók születnek, a szakma azonban meg sem említi őket igazán. Nem valószínű, hogy sok képzős diák látogatja, ha netán elunja magát a művésztelepen. Az ArtPlacc bulinak hangzik, de mintha a kezdeti lelkesedés után csökkenni látszana az érdeklődés. [4]A közönség a kiállítókból, galériásokból, fotósokból, kurátorokból, röviden a szakma és barátainak szűk elegyéből áll. Egyre kevesebben látogatják, eladások nem igazán történnek. Hogy ez a kezdetben útkeresésként értelmezett szervezetlenségből, vagy a koncepcióváltásból (fiatalabb művészek, több műfaj, stb…) adódik–e azt nem tudhatjuk biztosan.

[1] http://www.tihanyert.hu/index.html

[2] http://www.metropol.hu/kultura/cikk/1048073-megnyilt-a-kogart-kiallitohelye-tihanyban

http://www.kogarttihany.hu/hu

[3] http://artportal.hu/magazin/kortars/a-kepzomuveszet-nem-lehet-a-muzeumok-zart-falai-koze-szorult-alomkep-janko-judit-beszelgetese-a-mono-galeria-vezetoivel

http://www.artplacc.hu/rolunk.html

http://www.artplacc.hu/sajto.html

[4] http://artportal.hu/magazin/kortars/artplacc-a-slow-fesztival

Számos kérdés felvetődhet a témában.

- Van-e értelme egy olyan piacot, mint a kortárs műkereskedelem, mely országszerte nehézségekkel küzd, még a fővárosban, mint középpontjában is eltérő sikereket mutat, vidékre transzportálni?

- A laza fesztiváljelleg nem mond-e ellent egy önmagát szakmailag komolyan vevő kortárs művészeti vásár koncepciójával?

- De ha nem ez a megoldás, vagy legalábbis nem így, a problémákra, melyeket a Kogart és az ArtPlacc orvosolni kíván, akkor mi? Ehhez milyen módon tudnának hozzájárulni, vagy csupán érintkezni a témával a művésztelepet használó hallgatók?

Az előbbiekben felvetett kérdések megválaszolását azonban szakértőkre, esetleg érintettekre bíznám. Tihany műkereskedelmi vonatkozásait szemügyre véve nem találkoztunk különösebb, nélkülözhetetlen információkkal a művésztelepre nézve. Találtunk közös pontokat és láttunk felmerülő problémákat ezzel kapcsolatban. A kutatás lezárásaként egy kerekasztal beszélgetést tudnék elképzelni, mely során a felmerült kérdéseket galériások, műkereskedelmi szakértők, és a konkrét témában érintettek vitatnák meg.

Az ArtPlacc keretében létrejött konkrét projektek dokumentálása – különösen a tihanyi vonatkozásúak – még bővíthetnék a kutatás kortárs vonatkozásait.

Sajtóanyagok :