A kutatás fókuszában Somogyi József, a Képzőművészeti Egyetem, akkor Főiskola tanára, 1974–1987 között rektora állt. Kossuth díjas szobrászművész, aktív közéleti személyiség, országgyűlési képviselő, Elnöki Tanács tag és mindezek mellett presbiterként is működött. Somogyi kapcsán érdekelt az Ő kultúrpolitikai szerepköre, azon vállalásai, melyek hozzájárulhattak ahhoz, hogy a Tihanyi Művésztelep az Egyetem tulajdonába kerüljön. A tézis, miszerint ez több ponton problematikus és akadályok merülhetnek fel a kutatás során hamar beigazolódott. Hiányos adatok, kevés archív anyag érhető el ezen időszakról. Kivételt képez a rengeteg sajtó anyag a különböző kiállítás-megnyitókról, köztéri szobrainak avatásáról. Az egyetemen folyó munkájáról, oktatáspolitikájáról kevés anyag érhető el. Míg ma a mai tanítványok túlnyomórészének a Somogyi név nem jelent sokat,- kivétel képezhetnek ez alól a szobrász hallgatók- addig Somogyi tanítványai fátyolos szemmel emlékeznek vissza a mesterre. Ez a feloldhatatlan ellentmondás adja a kutatás dilemmáját: hol a határ egy emberi történet feldolgozásában? Mikor érkezik el az a pont amikor, már nem érdemes, vagy „nem szabad” továbbmenni?

A kutatás megakadása és a továbblépés:

• A Somogyi profil

Rövid idő alatt rengetegen keresték fel a Somogyi József online profilt, volt tanítványok, évfolyamtársak, tanárok, így olyan személyes archív anyagok is felbukkantak, amik sem az adattárban, sem könyvtárban nem voltak fellelhetőek. Személyes fotók, emlék-töredékek kerültek fel Somogyi József profiljára, amiből párbeszéd alakult ki. A zsákutcában jutó kutatás kitágult, a cikkekben leírt Somogyi Józsefről átkerült a hangsúly az emberre. Elindult egy hullám, amit fel lehetne görgetni, kérdés akarjuk- e. Olyan információkhoz lehet hozzáférni, melyek lapokból, újságcikkekből nem derül ki. Egy eleven emlékezet. Az Oral history módszerével pontosabb és sokrétűbb leírást kaphatunk egy emberről, átfogóbb képet nyerhetünk oktatáspolitikájáról, az egyetemen folyó munkájáról illetve azon részletekre is fény derülhet, hogy hogyan, milyen körülmények között került az Egyetem tulajdonába a Művésztelep. Kellő kritikával kell kezelni ezeket az interjúkat, hiszen az esetek nagy részében apologetikus hozzáállás jellemzi az emlékező tanítványokat.

• javaslat a projektben résztvevőkre:

Online résztvevők, akik alakították a párbeszédet és az archív anyagokból megismert és elérhető emberek (Köpöczi Róza, Csipes Antal, Bíró Lajos, Karcag Éva, Udvardy Anikó, Kotormán Ábel, Sváby, Kő Pál, Sváby Lajos, Kis Varsó, Paulkovics Iván)

• lehetséges projekt-forma / formák: A kutatási eredményeket kiállítás, online vagy egy offline kiadvány formájában célszerű rögzíteni.

Következő lépések:

Felkeresni azokat a személyeket, akik „építették” Somogyi emlékezetét a közösségi oldalon: tanárok, tanítványok, szobrász tanszék. Oral history elindítása kapcsán felmerült problémák: hány főt érdemes megkeresni, hogy relatíve objektív legyen a kép. Ezen időszakban mikor Somogyi rektorként működött kérdés volt; mi az, amit az egyén feláldoz az elveiből azért, hogy egy nagyobb, kollektív vagy egyéni célt érvényesíthessen egy zárt és szigorú rendszeren belül. Hol lehet a megalkuvás határa, érdemes-e ezt a kérdést feszegetni, a tanítványokban élő segítőkész, kedves ember- tanár képet lerombolni.

03.28. 1. interjú készítése

Vidéki helyek felkutatása:

Somogyi József Galéria, Pápa.

Jókai Mór Művelődési Központ, Pápa

Ásványráró Község Könyvtár, Somogyi Józsefről elnevezett iskola

Források:
Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtár, Levéltár és Művészeti Gyűjtemény

Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézet

Válogatás a magyar képzőművészet dokumentumaiból 1945-75 Ötszemközt Somogyi Józseffel Bp Corvina 1976 Corvina kiadó Művészet és elmélet 413- 414., 416 old.

NÉMETH L.: Új monumentális művészet felé, Domanovszky Endre, Kerényi Jenő és ~ művészetéről, Szépművészeti Múzeum, 1955/4.
HAITS G.: Somogyi József műtermében, Művészet, 1971/9.
RÓZSA GY.: Tárlatvezetés ~ pesti szobrai között, Budapest, 1971/5.
RÓZSA GY.: Szobrászatunk 30 esztendeje, avagy ~, Művészet, 1975/4.
VITRAY T.: Ötszemközt ~fel, Kritika, 1973/11.
RÓZSA GY.: Somogyi-jegyzetek, Kritika, 1979/9.
1979/10.
WEHNER T.: Köztéri szobraink, Budapest, 1986
KOVÁCS P.: A tegnap szobrai. Fejezetek a magyar szobrászat közelmúltjából, Szombathely, 1992
WEHNER T.: Szárnyaló, üldögélő galamb. Vonások ~ szobrászművész életművéhez, Új Művészet, 1993/7.
ABA NOVÁK J.: ~ corpusai és pietái (kat. bev., Veszprém, 1994)
ABA NOVÁK J.: (kat. bev., Mester és tanítványai kiállítás, Hadtörténeti Múzeum, 1997).

Végkövetkeztetés:
„A múltat ismerni szükséges, de le is kell azt zárni.” / Forrás: Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtár, Levéltár és Művészeti Gyűjtemény/